MDOE Oktatási Portál

Az elmúlt másfél nap csodálatos összefogása, szakmaszeretete, egymás támogatása, a segíteni akarás és a szakmailag jobbnál jobb és érdekesebb digitális tartalmak felajánlásai euforikus légkört varázsoltak körénk. Itt, az online térben is megtörtént az a csoda, amit a pedagógus kollégák nap mint nap képesek megteremteni. De térjünk vissza két lábbal a földre és gondolkozzunk el azon, hogy mit tudunk hétfőn a gyerekek érdekében ténylegesen megvalósítani.

Szakmailag azt gondoljuk, hogy a feladat - bár nagyon vonzó a digitális képzési forradalom egycsapásra történő győzelemre vitele - szerencsére nem az online oktatás hétfői bevezetése, hanem "csak annyi" hogy a tantermi oktatás helyett reálisan bevezethető és az adott körülményeknek (felszereltség, tudás, stb.) megfelelő otthontanulási módszert alakítsunk ki és működtessünk. Itt a "csak" önmagában rettenetesen nagy feladat.

Az elmúlt két évben az EFOP 3.2.3 és a VEKOP 7.3.3 digitális kultúra kialakítására törekvő programokban arra koncentráltunk, hogy a digitális eszközök, tartalmak, mobilapplikációk tantermi alkalmazását tanítsuk meg és támogassuk a pedagógus kollégák számára. A kollégák nagyon sok energiával, szorgalommal és akarással ezt a tudást és a kapcsolódó kompetenciákat megszerezték, de ez a tudás más, mint ami ahhoz kell, hogy egy online, az önálló tanulásra alkalmas rendszert felállítsunk és működtessünk.

Hétfő egyik alapvető feladata, hogy a tanulók számára legyen tanulható tartalom (mindenki haza is vitte a tankönyveit), amit egyáltalán nem szükséges online formában biztosítani, legyen valamilyen rendszeres és objektív számonkérés (akár papír alapon is lehet, amit be lehet juttatni az iskolába) és valahogy (és ez a legnehezebb) biztosítsuk és fenntartsuk a tanulók tanulási motivációját. Az MDOE a tantermen kívüli/otthoni tanulás kialakításához szeretne szakmai ajánlást megfogalmazni az Egyesület mentortanárainak véleménye alapján.

A realitás azt diktálja, hogy ezt a helyzetet most inkább oktatásszervezési feladatként kezeljük, mint digitális tartalmi forradalomként. Ehhez viszont el kell gondolkodnunk néhány praktikus dolgon Csak példaként említünk néhányat:

• Mennyire vonhatjuk be a tanítás folyamatába a családot, szülőket (kell otthoni segítség ahhoz, hogy a tanulók tanulási kedvét fenn tudjuk tartani)?
• Mennyire vagyunk képesek beosztani és ellenőrizni az otthon levő gyerekek idejét, hogy azt érdemben a tanulásra fordítsák (egyáltalán milyen önmotivációval rendelkeznek a tanulók)?
• Hogyan tudjuk ellenőrizni a haladásukat (majdnem olyan mértékben, mint az iskolában)?
• Hogyan tudjuk biztosítani olyan esetben az esélyegyenlőséget egy osztályon belül, ha a technikai feltételek nincsenek kiegyenlítve (a saját eszközök tanórai használatánál is felvetődhet ez a kérdés)?
• Hogyan jutalmazzunk, dicsérjünk?
• Milyen mértékben támogassuk a tanulást digitális eszközökkel és tartalmakkal, amennyiben a feltételek fennállnak?
• Milyen szintű kapcsolattartás szükséges a szülővel, a tanulóval?
• Mennyire kell támogatni a szülőt annak érdekében, hogy hatékony otthoni "segítőnk" legyen?
• Ha nekünk, pedagógusoknak otthon kell dolgoznunk, milyen támogatásra van szükségünk és meddig tart az önmotivációnk?
• Milyen legyen az otthoni "órarend"? Minden tanuló számára egyforma, vagy egyéni? És milyen legyen a virtuális csengetési rend?
• Vajon az egyéni tanulói minta kiterjeszthető-e egy egész osztályra?

.......keressük ezekre a választ közösen!

A Magyar Digitális Oktatásért Egyesület teljes tanári és mentori csapata, hogy a jelenleg ismert feltételeknek, rendeleteknek, szakmai ajánlásoknak és az elmúlt 48 órában (döntően a FaceBook szakmai csoportokban) megjelent szakmai véleményeknek és ajánlásoknak, a tanárok és tanulók IKT eszközellátottságának megfelelő reálisan megvalósítható távoktatás kialakításában és fenntartásában segítse a pedagógusokat.

2020. március 15.