9. évfolyam
Módusz 3.
Szükséges előismeret
Gyakoriság, gyakorisági táblázat, oszlopdiagram.
Módszertani célkitűzés
A módusz megértésének ellenőrzése. Az adatsokaság alapján meg kell határozni a móduszt.
Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként
Könnyű, nem igényel külön készülést.
Felhasználói leírás
A beállítások megadása után véletlenszerűen generált adatsokaságnak határozd meg a móduszát!
Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához
Az alkalmazás véletlenszerűen generál egy adatsokaságot. Beállítható az adatok száma, továbbá beállítható, hogy az adatsokaságnak legfeljebb egy vagy legfeljebb kettő módusza legyen. A tanuló feladata, hogy meghatározza a móduszok számát és a móduszok értékeit.
A „Rendezés” bekapcsolásával (bepipálásával) az adatok növekvő sorrendben jelennek meg.
Kikapcsolás után az eredeti (véletlen) sorrendet kapjuk vissza. A „Válaszok ellenőrzése”(sárga pipa) gombra nyomva kiírja, hogy helyes-e a válasz. Az „Újra” gombbal újabb feladatot kap a tanuló.
Feladatok
- Mi egy adatsokaság módusza?
A leggyakrabban előforduló adat.
- Egy adatsokaságnak csak egy módusza lehet? Ha nem, akkor keress ilyen adatsokaságot!
Nem. Vannak olyan adatsokaságok, amelyeknél a legnagyobb gyakoriság nem csak egy adathoz tartozik. Ha a legnagyobb gyakoriság csak egy adathoz tartozik, akkor azt mondjuk, hogy egymóduszú (unimodális) az adatsokaság. Ha a legnagyobb gyakoriság két adathoz tartozik, akkor azt mondjuk, hogy kétmóduszú (bimodális) az adatsokaság. Ha a legnagyobb gyakoriság kettőnél több adathoz tartozik, akkor nemigen van értelme móduszról beszélni. (Bár egyes szakirodalmakban ezeket polimodális adatsokaságnak nevezik.)