10. évfolyam

Középértékek 4.

KERESÉS

Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához

Az interaktív alkalmazásban csúszkákkal állítható a trapéz két alapjának (pontosabban az alapok felének) a hossza. A trapéz mindig szimmetrikus és érintőtrapéz marad. Jelölőnégyzetekkel lehet az egyes középértékeket megjeleníteni.

Emlékeztető

Hogyan írható fel képlettel az a és b pozitív számok számtani (A), mértani (G), harmonikus (H) és négyzetes (N) közepét?

Az ábrán látható ABCD trapéz szimmetrikus (tehát húr-) trapéz és érintőnégyszög is egyben. Az O pont a trapézba írható kör középpontját jelöli. Az alapok hosszának felét a-val, illetve b-vel jelöljük.

Feladatok

  1. A G pontból a trapéz szimmetriatengelyére bocsátott merőleges talppontja legyen J! (A J pont egyben a trapéz átlóinak metszéspontja.)
    Mutasd meg, hogy ekkor a GJ szakasz hossza az a és b szakaszok hosszának harmonikus közepével egyenlő!
  2. Mutasd meg, hogy a trapézba írt kör sugara (, ahol az érintési pont) éppen az és szakaszok hosszának mértani közepével egyenlő!
  3. Végül az O pontból a hosszabb alap irányában a kör átmérőjére felmérve egy \frac{\left|a-b\right| }{2} hosszúságú szakaszt, és az így kapott K pontot az I ponttal (az AD szár felezőpontja) összekötve egy derékszögű háromszöget kapunk. Mutasd meg, hogy ennek az átfogója éppen az a és b szakaszok hosszának négyzetes közepével egyenlő!
  4. Haladj végig a JGOIK törött vonalon! Állapítsd meg, hogy milyen reláció áll fenn a következő középértékek között: számtani-mértani, mértani-harmonikus, számtani-négyzetes!
  5. adott a és b értékek esetén?
  6. Mikor egyenlők ezek a közepek? Mit mondhatunk el ekkor a kiindulási trapéz speciális tulajdonságairól?
  7. Az O (beírt kör középpontja) pontban a trapéz magasságára merőlegest állítunk, ez az AD szárat az I pontban metszi. Mutasd meg, hogy az OI szakasz hossza éppen az a és b szakaszok hosszának számtani közepével egyenlő!