9. évfolyam
Négyzetgyökfüggvény transzformációi
Szükséges előismeret
Négyzetgyökfüggvény ábrázolása, transzformációi.
Módszertani célkitűzés
A tanegység célja a négyzetgyökfüggvény transzformációinak vizsgálata, az inverz fogalmának érintése. Ez utóbbinak részletes tárgyalása nem cél ebben az anyagban.
Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként
Könnyű, nem igényel külön készülést.
Felhasználói leírás
Ha ismerem a négyzet területét, akkor hogyan adhatom meg az oldalai hosszát? Milyen összefüggés van e két változó mennyiség között? Mi a geometriai kapcsolat a két kérdésre (oldalhoz terület, illetve területhez oldal) válaszként kapott grafikon között? És ezzel még nincs vége a tanegység kínálta felfedezéseknek.
KAPCSOLAT A VALÓSÁGGAL
Mekkora négyzet alakú területet tudunk kialakítani 900 db 50 x 50 cm oldalú négyzet alakú járólappal?
Vizsgáld meg, hogy milyen módosítások milyen hatással vannak a négyzetgyök függvényre!
Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához
A paramétereket megadhatjuk beviteli mezőkkel is.
Kérdések, megjegyzések, feladatok
- FELADAT
- Változtasd v értékét a csúszka segítségével! Mit figyelhetsz meg a grafikonon?
- Változtasd u értékét a csúszka segítségével! Mit figyelhetsz meg a grafikonon?
Hagyjuk, hogy a tanulók önállóan fedezzék fel a paraméterek változtatásával járó következményeket.
A tananyag alkalmas frontális, egyéni és páros munkaformához is.
A diákok otthon is használhatják elméleti tudásuk elmélyítéséhez, házi feladatok megoldásához, gyakorlásra. - FELADAT
Hogyan változtatja a függvény grafikonját az a paraméter? Negatív értékeket is vizsgálj! Hasonlítsd össze az a=1 és a=-1 eseteket!
A tükörképet várjuk. - FELADAT
Nézzük meg az előző változtatások hatását az inverzre is! Milyen különbségeket tapasztalsz?
Leginkább az u-v cserét várjuk, érdemes a = 1-re visszatérni. Az inverzfüggvény geometriai származtatásával könnyen érthetővé válik, hogy a kiindulási függvény inverze egy már megismert függvény lesz. - FELADAT
Foglaljuk össze az eddig megismert függvényeknél a transzformációkról tanultakat, mely paraméterek mit és hogyan módosítanak a függvény grafikonján!
Mit lehetne még módosítani?
Adjuk meg azt a legbővebb halmazt, amelyen az x → hozzárendelési szabállyal megadott függvény értelmezhető, valamint az x → hozzárendelés szabály esetén is határozzuk meg a lehető legbővebb halmazt. Kérdezzünk rá, hogy itt mi lehet az oka annak, hogy a –1-et beírva a függvény grafikonja az előbbi megfigyeléseinkkel ellentétesen viselkedik, azaz balra tolódik 1-gyel, holott jobbra várnánk?