4. évfolyam
Maradékosztályok vizsgálata óramodell segítségével 2.
Szükséges előismeret
2-vel, 3-mal, 4-gyel, 5-tel, 6-tal, 10-zel, 15-tel osztható számok a hatvanas számkörben. Az osztási maradék fogalmának ismerete.
Módszertani célkitűzés
Ezzel a tananyagegységgel – szokatlan módon – különleges óralap segítségével figyelhetünk meg oszthatósági tulajdonságokat. A gyakorlat során elsajátítható a maradékosztály fogalma.
Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként
Könnyű, nem igényel külön készülést.
Módszertani megjegyzés, tanári szerep
Ha lehetőség nyílik rá, hogy minden diák külön számítógépen dolgozzon, akkor játsszanak az órával. Próbálják önállóan végiggondolni, az összefüggéseket.
Ha nincs lehetősége a diákoknak egyéni számítógépes munkára, de van interaktív tábla az osztályteremben, akkor a gyerekek közös munkában dolgozzanak a táblán.
Ha csak egy számítógép és egy projektor áll rendelkezésre, a diákok a füzetükben dolgozzanak, és mindent a tanár rögzítsen a számítógépes felületen. Minden másban a megadott módon járjunk el!
Felhasználói leírás
Az óramutató körbe jár. Ha jól megfigyeled, nemcsak az időt olvashatod le róla!
Állítsd be, hány osztópont legyen látható az óralapon!
A Lejátszás gomb () megnyomása után a mutató másodpercenként ugrik egyet. A mozgás megáll, ha megnyomod a Pillanat állj () gombot.
Kísérletezz! Figyeld meg, hol lesz a mutató néhány időpillanatban.
Megfogalmazható-e egy szabály a mutató helyzetére vonatkozóan? Ha szerinted van szabály, azt fogalmazd meg!
Az Újra gomb () megnyomásával új feladatot kérhetsz.
Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához
60-at elosztva az osztások számával, megkapjuk, hogy hány másodpercet ér egy beosztás. Ez az érték adja meg az osztót.
Az eltelt másodpercek száma jelenti az osztandót.
A megtett osztások száma mutatja meg a hányadost, az osztáson túl megtett másodpercek száma a maradékot.
Az Újra gomb () használatával új feladat kérhető.
Feladatok
- Melyik másodperceknél ér osztásokhoz a mutató?
A kettes számjegy beállításakor 0, 30, 60 másodperceknél. A hármas számjegy beállításakor 0, 20, 40, 60 másodperceknél. A négyes számjegy beállításakor 0, 15, 30, 45, 60 másodperceknél. Az ötös számjegy beállításakor 0, 12, 24, 36, 48, 60 másodperceknél. A hatos számjegy beállításakor 0, 10, 20, 30, 40, 50, 60 másodperceknél. A tízes szám beállításakor 0, 6, 12, 18, 24, 30, 36, 42, 48, 54, 60 másodperceknél. A tizenötös szám beállításakor 0, 4, 8, 12, 16, 20, 24, 28, 32, 36, 40, 44, 48,52, 56, 60 másodperceknél.
- Melyik két osztópont közt lesz a mutató 17 másodperc múlva?
A kettes és a hármas számjegyek beállításakor a nulladik és az első osztópont között. A négyes, ötös, hatos számjegyek beállításakor az első és második osztópont között. A tízes szám beállításakor második és harmadik osztópont között. A tizenötös szám beállításakor negyedik és ötödik osztópont között.
- Hány másodpercenként áll osztópontokon a mutató?
Ha a hármas számjegyet állítjuk be, 20 másodpercenként, ha a négyest, akkor 15 másodpercenként,
ha az ötöst, akkor 12 másodpercenként,
ha a hatost, akkor 10 másodpercenként,
ha a tízest, akkor 6 másodpercenként,
ha a tizenötöst, akkor 4 másodpercenként. - Mi a közös azokban a számokban, amelyek másodpercei ugyanazon 2 osztópont között találhatók?
A hányados ugyanannyi lesz, ha az eltelt másodpercek számát elosztjuk a 60-nak és a beállított számnak a hányadosával. Ha a feladat nehéznek bizonyul a tanulók számára, akkor csak konkrét értékekre tegyük fel a kérdést. Pl.: Most 6 beosztást láthatunk az óralapon. Mi a közös....?
- Miben különböznek az ugyanazon két osztópont között található, másodperceket jelölő számok?
Más-más maradékot adnak, ha az eltelt másodpercek számát elosztjuk a 60-nak és a beállított számnak a hányadosával. Ha a feladat nehéznek bizonyul a tanulók számára, akkor csak konkrét értékekre tegyük fel a kérdést. Pl.: Most 6 beosztást láthatunk az óralapon. Miben különböznek....?