11. évfolyam

Vektoriális szorzat

KERESÉS

Felhasználói leírás

Figyeld meg, mi az eredménye két vektor vektoriális szorzatának!
Ha a vektor hosszát, illetve a vektorok által bezárt szög nagyságát egyszerre szeretnéd szabadon beállítani, akkor a 3D nézetben az egérgomb segítségével teheted meg.

EMBED

Kérdések, megjegyzések, feladatok

  1. KÉRDÉS
    Hogyan befolyásolja a szorzatvektort, ha változtatod az egyik megadott vektor hosszát?
  2. KÉRDÉS
    Hogyan befolyásolja a szorzatvektort, ha csak a két megadott vektor által közbezárt szöget változtatod?
  3. KÉRDÉS
    Hogyan áll a szorzatvektor a két megadott vektorhoz képest?
  4. KÉRDÉS
    Mit jelent az, hogy három vektor – egy adott sorrendben - jobbsodrású rendszert alkot?
  5. KÉRDÉS
    Mi történik, ha a szorzat tényezőinek sorrendjét felcseréljük?

KAPCSOLÓDÓ ÉRDEKESSÉGEK

  • Ha egy merev testet rögzítünk egy O pontban, és a test egy P pontjában \vec{F} erő hat, akkor \vec{OP}x\vec{F} adja a forgatónyomatékot. Azaz a forgatónyomaték abszolút értéke az erő nagyságának és az erőkar hosszának szorzata, ahol az erő karja az O pontból az erő hatásvonalára állított merőleges szakasz hosszát jelenti.
  • A Lorentz-erő az elektromágneses térben egy elektromos töltésre ható erő (ha a sebessége nem párhuzamos az indukcióvektorral). A mágneses térbe érkező, elektromos töltéssel rendelkező részecskére ható erő egyaránt merőleges a részecske sebességére és a mágneses indukcióra, azaz a mágneses mező irányára. Ha jobb kezünk hüvelykujja a pozitív töltésű részecskék sebességének (\vec{v}) irányába mutat, és mutatóujjunk a mágneses indukció (\vec{B}) irányába, akkor a középső ujjunkat a (\vec{v};\vec{B}) síkra merőlegesen tartva ez megadja a pozitív töltésű részecskékre ható erő \vec{F} irányát: \vec{F}=Q(\vec{v}x\vec{B}).