11. évfolyam
Skaláris szorzattal vektorfelbontási tétel merőlegesség
Szükséges előismeret
Vektorok lineáris kombinációja, vektorfelbontási tétel, skaláris szorzás
Módszertani célkitűzés
A cél bemutatni, hogy skaláris szorzattal kifejthetünk vektorokat tetszőleges ortonormált bázisban.
Az alkalmazás nehézségi szintje, tanárként
Könnyű, nem igényel külön készülést.
Felhasználói leírás
Kísérletezz! Milyen beállítások mellett egyezik meg A és A’?
Hogyan kaptuk az A’pontot?
Először nézzük a problémát a szokásos koordináta-rendszerben,
bázisvektoraink →i (1, 0) és →j (0, 1), valamint →OA (a1,a2). Ezt skalárisan szorozva →i -vel, a szorzat: →OA*→i=1*a1+0*a2=a1. Nyilván a →j-vel vett
szorzást hasonlóan elvégezve az a2 koordinátát kapjuk. Tehát lineáris kombinációval felírható, hogy →OA=(→OA*→i)→i+(→OA*→j)→j
Az A’-t →i és →j lecserélésével kapjuk, →OA′=(→OA*→OB)*→OB+(→OA*→OC)*→OC tehát →i helyett az →OB és →j helyett az →OC egységvektorokkal az előbbihez hasonló formula szerint.
A feladatod megvizsgálni, milyen feltétel szükséges ahhoz, hogy A és A’ egybeessen.
EMBED
Kérdések, megjegyzések, feladatok
TOVÁBBHALADÁSI LEHETŐSÉGEK KJ_144
- FELADAT
Legyen a BOC90o-tól különböző! A szögeket beállíthatod a B és Cpontok mozgatásával, valamint a csúszkákkal, β-val B-t, γ-val C-t. (A szögeket az x-tengely pozitív szárától pozitív körüljárás szerint mérjük. Csak egész szögeket tudunk beállítani.)
Próbáld meg A-t úgy mozgatni, hogy A’-vel egybeessen! Hány origótól különböző pont tesz eleget ennek a feltételnek? Miért?
Nincs több ilyen pont. Ha a vektorok nem merőlegesek, a skaláris szorzatban a megfelelő együttható mellett megjelenik egy konstans is, így a súlyozást elrontjuk. A pontos számításokhoz lásd a 3. feladat információs fülét. - FELADAT
Legyen A egy tetszőleges origótól különböző pont. Mozgasd a B és C pontokat úgy, hogy A és A’ egybeessen! Hány megoldást találsz? Mekkora szöget zárnak be ekkor a bázisvektorok? Miért?
Az egyik vektor lehet tetszőleges helyzetű, a másik erre merőleges. Mindkét irányítás jó, tehát két megoldás van. Merőleges vektorok skaláris szorzata nulla, míg egységvektor önmagával vett skaláris szorzata egy, tehát identitást kapunk. - FELADAT
Állítsd be úgy a B és C pontokat, hogy a BOC90o legyen! Keresd meg az A pont olyan helyzeteit, amikor A’ és A nem esik egybe! Hány különböző pont tesz eleget ennek a feltételnek? Miért?
Definíció szerint: →OA′=λ→OB+μ→OC, ahol λ=→OA*→OB és μ=→OA*→OC. Pl.: →OB-ral skalárisan szorozva:
→OA′*→OB=λ→OB*→OB+μ→OC*→OB. Ha →OB*→OC=0, vagyis merőlegesek, megkapjuk a λ együtthatót. A’ definíciója szerint viszont λ=→OA*→OB, de ekkor →OA , rendezve:(→OA′-→OA)*→OB=0 Mivel →OB nem nulla, és irányát megválaszthattuk, tehát nem tehető fel, hogy merőlegesek, ezért →OA′-→OA=0,vagyis A és A’ ilyenkor mindig egybeesik.
KAPCSOLÓDÓ ÉRDEKESSÉGEK
- Legyen β = 60o és γ = 120o. Ekkor az első koordináta a felére csökken, a második a másfélszeresére nő. Ha ügyes vagy, jól megy a vektorfelbontás, és alkalmazod a skaláris szorzás azonosságait, ezt az összefüggést rövid számolással ellenőrizheted. Tipp: Az →OA′=(→OA*→OB)*→OB+(→OA*→OC)*→OC összefüggésben az →OB és →OC vektorokat írjuk fel a szokásos bázisban, valamint vegyük észre, hogy nevezetes szögekkel dolgozunk.
- Legyen a BOC 90o-tól különböző! Mozgassuk egy egyenes mentén – a könnyű beállítás miatt például szomszédos rácspontokon – A-t. Hogyan mozog ekkor A’? Milyen tulajdonság állhat ennek hátterében?