GEOMATECH tananyagok

KERESÉS

Felhasználói leírás

A térfogat (jele: V) megadja, hogy egy adott test mekkora helyet foglal el a térben.

A térfogatot, különösen folyadéktároló vagy egyéb edények, tartályok esetén általánosan űrtartalomnak nevezzük.

A megjelenő téglatest éleinek nagyságát csúszka segítségével változtathatod.

Az élek hosszát centiméterben olvashatod le. A „Tovább” gomb megnyomása után számítsd ki, hogy a téglatestbe hány deciliter vizet lehet bele önteni.

Tanácsok az interaktív alkalmazás használatához

A tanuló a rajzlapon megjelenő téglatest éleinek nagyságát csúszka segítségével változtathatja, és centiméterben olvashatja le. Ezután kell kiszámítania a téglatest űrtartalmát, deciliterben kifejezve.

Az Ellenőrzés gomb () visszajelzést ad, hibás megoldás esetén a bevitt adat javítható. Az Újra gomb () új feladatot indít.

Feladatok

1. Gyűjtsd össze milyen mértékegység átváltásokra lehet szükséged a feladat megoldásához, ha az 1 deciméter oldalhosszúságú kocka alakú edény térfogatát (vagy űrtartalmát) 1 liternek mondjuk?
   MEGOLDÁS:

   1 dm³ = 1 l; 1 dm = 10 cm; 1 dm³ = 1000 cm³ (vagy 1 cm³ = 0,001 dm³); 1 l = 10 dl (vagy 1 dl = 0,1 l); Ebből következik, hogy 1000 cm³ = 10 dl, azaz 100 cm³ = 1dl
2. Számítsd ki a téglatest térfogatát! 
3. Az eredmény mértékegysége cm³. Az 1. feladat megoldásának felhasználásával váltsd át az eredményt deciliterbe és írd a beviteli mezőbe a kapott számot. Az Ellenőrzés gombra () kattintva megtudhatod, hogy jól számoltál-e.

Kapcsolódó érdekességek

Arkhimédész (ie.287?-212) az ókor legnagyobb görög alkotó matematikusa és fizikusa. Főleg matematikával és fizikával foglalkozott, de találmányai is voltak.

Gépei miatt a mechanika atyjának kell tekintenünk.

Arkhimédészről, akire ma is csodálattal tekintünk, legendás történeteket jegyeztek fel.

Az egyik ilyen elbeszélés szerint, Hieron király koronát készíttetett aranyból. Lemérte az arany súlyát, mielőtt az ötvösnek átadta volna, s ugyanilyen súlyú koronát kapott vissza. A király azonban gyanakvó volt, vajon az aranyműves nem kevert-e némi ezüstöt az arany helyébe. A dolog kivizsgálásával Arkhimédészt bízta meg. Állítólag a nagy tudósnak akkor ötlött eszébe a megoldás módja, amikor a vízzel színültig telt fürdőmedencébe belemerülve a víz kicsordult. Saját testét ugyanakkor könnyebbnek érezte, mint a vízbe lépés előtt. – Heuréka, heuréka!  (Megtaláltam!) – kiáltással ugrott ki a kádból, s futott pucéran a palotába.

Mi a megoldás?

A koronát s vele azonos súlyú ezüstöt és aranyat belemerítette külön-külön egy vizes edénybe. Az általuk kiszorított víz mennyiségét lemérve azt találta, hogy a kisebb fajsúlyú ezüst körülbelül kétszer annyi vizet szorított ki, mint az aranytömb, a korona által kinyomott víz mennyisége pedig a kettő közé esett.

Csalt-e az aranyműves?